Sziasztok,

Hát, jó rég nem írtam. Majdnem pontosan 10 hónapja írtam, írtunk utoljára.

Éppen arról is írhatok gyorsan pár szót, hogy miért maradt el a blog. (akit nem érdekel, az tekerjen a vastagbetűs Bejegyzés részhez)

______________________________________________________________________________

A helyzet az, hogy szinte életem része volt az, hogy minden hétfőn ha kell ha nem jött a blog írás. Igazából nagy örömmel csináltam, jó dolog volt gondolatokat megfogalmazni, közvetíteni, és úgy gondoltam, éreztem, hogy közjót építem ezáltal, egyszóval valamelyest hozzájárulhat ahhoz, hogy sikeresek, sikeresebbek lehessünk.

2014.10.10 -től 2017.01.16. -ig 186 blogbejegyzés született, ki tudja hány karakter, kép, mondat, bekezdés.

Egy betűt sem éreztem soha fölöslegesnek. Sokáig éreztem úgy, hogy a sok győzelem (és néhány vereség) közepette mindig tudtunk valami pluszt megfogalmazni ami által tudtunk egy bizonyos szintet tartani. És ez jó érzéssel töltött el engem, minket.

Sokáig éreztem azt, hogy Ti is vártátok már szinte a blogot, valószínű, hogy talán nektek is jó volt olvasni a múlt hét eseményeit, egy kicsit újra átélni megint. Ha siker volt azért, ha vereség, akkor meg talán azért, hogy hátha megtudunk fogalmazni egy két intelmet, hogy a következő esetben nagyobb eséllyel kerüljük el a vereséget.

De a tavalyi év vége felé egyre inkább azt kezdtem el érezni (a fentiekkel ellentétben), hogy igen, igen, jó dolog a blog, tényleg jó dolog a fentiek miatt (is), de hogy kezd öncélú lenni. Nem is abban az értelemeben, hogy csak olyan dolgokat írnánk benne ami minket érdekel, hanem sajnos abban az értelemben, hogy egyre kevesebben olvassátok, és egyre inkább az az érzésünk volt Pii -vel, hogy már főként csak magunkat szórakoztatjuk a blogírással.

Sajnos ezt a blog látogatottsági statisztikái, és rövid közvéleménykutatásunk is megerősítette.

Így végül úgy döntöttem hogy felhagyok a bloggal.

Fájó pont volt, mert sokáig hittem benne, hogy van értelme, és örömmel tettem.

Nos röviden ennyi. Most pedig kanyarodjuk vissza a jelenbe. (vissza a jövőbe...)

______________________________________________________________________________

Bejegyzés

Ismét a bloghoz nyúlunk, könnyebb most így gondolatokat közvetíteni. (persze abban bízva, hogy a cw -n rendszeresen résztvevők majd olavassák, de úgy gondolom jó esélyünk van erre)

1.

Azzal, hogy mindenki fejlődik - iszonyatos ütemben - elkerülhetetlenné vált, hogy többen menjetek Th11 -re, sőt, már már többen azt is maxoljátok. (az iszonyatos tempót hozzám képest kéretik számítani, de ugye én még mindig egy erős Th9 szinten toporgok.:))

Legerősebb Th szintel rendelkezni sajnos nagy felelősség (Cw -n) mert ugye viszonyítva egy Th10hez, vagy Th9hez, egy Th11 et nincs aki javítsa. Emiatt is érdemes minimum 2 vagy több Th11 et betenni warra. Ezzel nem is szokott probléma lenni, viszonylag nagy a merítés lehetősége.

2.

Az is ténykérdés, és ezt SC is elismeri, hogy SC berkein belül mindig is törekvés volt az, hogy Th szinten belüli erőviszonyokat minél inkább kihegyezzék. (egyszóval adott Th szinten ne lehessen OP támadás, ha volt is, akkor mindjárt adott Th szint védelméhez mindig egy kicsit hozzá-hozzá nyúltak, vagy adott katona erejét lecsökkentették) Mára elértük azt, hogy már Th9 -en és természetesen efelett azonos Th szintű sereggel azonos Th szintű max bázist bizony egyre nehezebb 3 csillagozni.

Ebből mindjárt jönnek is az eltolódások, azaz lassan Th11 megy Th10 re, Th10 megy Th9 -re. Persze itt is marad a kérdés, hogy mi van a  Th11 támadásokkal?

3.

FC hatásai

Sajnos az FC hatásait tekintve is elbizonytalanodtunk. Az FC hatásai véleményünk szerint kettősek: egyrészt van a publikus verzió, hogy gyakorolhatsz korlátlan számban tét nélkül bármilyen bázis ellen, és ez végső soron jó, hisz lehetőséget ad a gyakorlásra. Másrészt viszont akár káros is lehet. Leírom miért:

Nincs ugye védő CC, vagy ha van is, rendszerint nem olyan mint warban.

Másrészt, adott bázisnak nekimész 1szer, 2szer, 50szer, és végül eljutsz oda, hogy 50 próbálkozás után talán egyszer vagy kétszer egy adott bázist be tudsz verni 3csillagra. De az csak arra a bázisra védő nélküli verzióra tud érvényes lenni. A probléma az szokott lenni, ha a warban más bázisok vannak, éles védelemmel.

4.

Néha úgy érezzük, hogy tévesen Th11en maximalisták szeretnénk lenni, és a 3 csillagot célozzuk meg. Jelen pillanatban arra bíztatnánk minden Th11et, hogy támadásainkat úgy kellene tervezni, hogy biztos 2csillag legyen, és lehetőség szerint minél nagyobb százalékkal. (tudom leírva ez nagyon egyszerűnek tűnik, és tudom, hogy egyáltalán nem az)

5.

hogyan lehetne fejlődni?

Nos, ezzel kapcsolatosan sok extrát nem tudunk mondani, ajánlani, mint a már ismert tanácsokat: Ellenfél támadásainak megvizsgálása, megnézésése, elemzése

Youtube videók nézése

Saját klántársak támadásainak megnézése

És hát akár FC is, de módjával, a helyén értékelve.

6.

Teljes mértékben kerülendő a passzívitás, (igen Yankee ez Neked szól), mindenkit kérnénk szépen, hogy egy két rosszabb támadás miatt ne adjuk fel, ellenkezőleg, inkább motiváljon minket, hogy legközelebb jobban menjen. A klánt csak a cw vel tudjuk igazán összetartani, és ehhez mindenki kell. Th7 -től Th11 ig mindenki. És ha behúzunk egy két vesztes Cw t, (DE NEM ADJUK FEL) akkor higyétek el, jönnek majd jobb időszakok is. (Yankee kérlek gondolj vissza arra, amikor átálltál sárkányról Gowipe -ra.:) fájdalmas volt, de végül megérte)

Nos, kb. ezeket a gondolatokat gondoltuk hogy megosztanánk Veletek, de persze mint mindig a Ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk. Ezt bármilyen ismert forumon megtudjátok Velünk osztani. (itt most a velünk nem Pii és én (azt hiszem) hanem az egész klán, az érdek közös)

Piiiiii, Zolikk